MENÜ
ShishaArt
Van úgy, hogy a Nap emlékszik a csillagok fényére és leengedi a Földre legszebb álmainkat.

Megfontolások a vízipipa használattal összefüggésben

 

Az utóbbi időben több partnerünk, elsősorban a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok, jelezték, hogy terjed az általuk ismert településeken, szórakozóhelyeken a vízipipa használata, és ezért szükségesnek tartják az ezen eszköz használatával kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatok áttekintését és iránymutató szakmai pozíció kialakítását. Az alábbiakban áttekintjük a rendelkezésre álló mérvadó forrásokban fellelhető információkat és az azokból levonható következtetéseket.

 

Bár a vízipipa használata egyes afrikai és ázsiai országokban több száz éves múltra tekint vissza, Európában és Amerikában ez a dohányzási szokás különösen a 90-es évek óta került előtérbe. A vízipipázás népszerűvé válását több tényező is elősegítette, amelyek kulturális, vallási, társas-társadalmi, illetve egészséggel kapcsolatos szempontokat is magukba foglalnak. Fontos azonban tisztán látnunk a jelenség mindkét oldalát, előnyeit és hátrányait egyaránt.

 

A vízipipát egy indiai orvos találta fel valamikor 1550 és 1600 között, célja pedig az volt, hogy kifejlesszen egy kevésbé ártalmas dohányzási módszert. A feltaláló úgy vélte, hogy azáltal, hogy a dohányfüst vízen halad keresztül, kevésbé lesz ártalmas a szervezet számára. Annak ellenére, hogy ez a hiedelem sokakban a mai napig él, számos kutatás bizonyította, hogy ez a feltételezés hamis: a folyadékon keresztül haladó füst nem válik sem nikotin-, sem kátrány-, sem szénmonoxid-mentessé, mint ahogy a különböző karcinogén anyagok is akadály nélkül beáramlanak a szervezetbe. További tévhitként tarthatjuk számon azt az elképzelést, hogy a vízipipából szívott dohány kevésbé addiktív hatású: kutatások szerint a rendszeresen ilyen módon történő dohányzás ugyanolyan nikotin-függőséget válthat ki, mint a cigarettázás, ahogy a leszokás is ugyanolyan nehéz mind a két esetben. S mivel a káros anyagok szervezetbe való bejutása akadálymentes, a rendszeres dohányzás jól ismert negatív egészségügyi következményei nemcsak a cigarettából, hanem a vízipipából történő fogyasztás esetén is ugyanolyan érvényesek. Különböző légzőszervi betegségek, a tüdőrák, illetve szív-érrendszeri betegségek kockázata megnövekszik a rendszeres vízipipa használat következtében. A rendszeres vízipipázás amiatt is veszélyes, mivel a szervezetbe jóval több káros anyag kerülhet, mint a cigarettával történő használat által. A WHO 2005-ös állásfoglalásában felhívja a figyelmet arra, hogy míg egy cigarettázó ember tipikusan 8-12, 40-75 ml-es slukkot szív el 5-7 perc alatt, ami összesen 0,5-0,6 liter füstöt jelent, addig a tipikusan 20-80 perc alatt lezajló vízipipázás során 50-200 slukk fogy el, ezek a slukkok pedig 0,15-1 literesek lehetnek. Mindez pedig azt jelenti, hogy egy vízpipázás során gyakorlatilag 100 vagy annál is több cigarettányi káros anyag fogyhat el. Hozzá kell tennünk ugyanakkor, hogy a szervezetbe került káros anyag mennyisége nemcsak a személy vízipipázási gyakoriságától, hanem a dohány típusától, a vízipipa felépítésétől, az égési hőmérséklettől, illetve az egyén dohányzási stílusától is függ.

 

Fontos azonban látnunk, hogy a vízipipázás igen gyakran csak alkalmi jelleget ölt, társas eseményekhez kapcsolódva. A fiatalok gyakran kávézókban, bárokban, éttermekben, parkokban, társas összejöveteleken, egymás lakásán ülik körbe a vízipipát, amelyből történő fogyasztás rituális jelleget kölcsönöz a dohányzásnak. Hazánkban is egyre több olyan vendéglátóipari egység, illetve szórakozóhely működik, ahol a vendégek térítés ellenében kölcsönözhetnek és használhatnak vízipipát. A használat társas jellege a kontrollt, a mértékletes fogyasztást is magában hordozhatja, amely mindenképp pozitívumként tekinthető. A vízipipa történeti-kulturális gyökereiből fakadóan pedig gyakran egy sajátos, meditatív kontextus is társul a fogyasztáshoz, amelynek révén a fiatalok egzotikusabb, keleti kultúrákhoz közelebbinek érezhetik magukat. A társas élmény pozitív hatásai mellett azonban érzékelnünk kell annak esetleges negatív hatását is, hogy az általában a gyümölcsös- fűszeres (almás, epres, barackos, fahéjas, vaníliás, stb.) aromával ellátott vízipipa dohányok kellemesebb illata azon fiatalok számára is vonzóvá teheti a dohányzást, akik amúgy nem gyújtanának cigarettára.

 

A vízipipa ugyanakkor nemcsak dohánytermékek, hanem illegális szerek, leginkábbkannabisz-származékok fogyasztásra is alkalmas lehet, ami további szempontokat vethet fel. Míg egyes kultúrákban és csoportok körében a vízipipa használata nem kapcsolódik kannabisz-származékok fogyasztásához, drogjelentéssel tehát fel nem ruházott, addig másutt gyakrabban társul ezzel a típusú fogyasztással. Hazánkban jelenleg nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amely a vízipipa használatának elterjedtségét, annak legális és illegális szerek fogyasztására való használatának mintázatait tárná fel. (Nemzetközi szinten is rendkívül kevés ilyen adattal rendelkezünk.) Azt azonban kijelenthetjük, hogy a vízipipa használata, ahogy más európai országokban is, mind legális, mind pedig illegális szerhasználati szokásokkal együtt járhat. Mivel azonban ez csupán egy eszköz, amelynek használati módjáról a személy dönt, s nem feltétlenül jár tehát együtt illegális szerhasználattal, helytelen lenne vele szemben fellépni, használatát minden körülmények között tiltani. Ugyanúgy, ahogy nem tesszük ezt a szipkával, öngyújtóval, dohánypapírral, alufóliával, stb. szemben sem, amelyek mind alkalmasak lehetnek arra, hogy valaki illegális szer fogyasztásához használja őket.

 

 

 

 

A WHO 2005-ös állásfoglalásában összefoglalt, a vízipipázással kapcsolatos vizsgálatok legfőbb tanulságai:

 

  1. A vízipipával történő dohányzás súlyos egészségügyi ártalmakkal jár együtt.
  2. A vízpipa használat a dohányzással szemben nem jelent biztonságos alternatívát.
  3. Egy tipikus, 1 órás vízipipázás 100-200-szor annyi füst belélegzését jelenti, mint egyetlen cigaretta elszívása.
  4. Annak ellenére, hogy a füst folyadékon halad keresztül, ugyanúgy megtartja számos toxikus tartalmát, beleértve a szénmonoxidot, különböző nehézfémeket és rákkeltő anyagokat.
  5. A pipa meggyújtása során alkalmazott eszközök, pl. szénpor vagy faszén növelik az egészségügyi kockázatot, mivel ezek az eszközök is kibocsátanak toxikus anyagokat, pl. szénmonoxidot, különböző nehézfémeket és rákkeltő anyagokat.
  6. Terhes nők és a magzat különösen veszélyeztetett mind aktívan mind passzívan belélegzett vízipipa füsttel szemben.
  7. A vízipipázás során a passzív belélegzés azért veszélyes, mert a vízipipából jövő füst mellett a tüzelőanyag füstjét is belélegzi a nemdohányzó.
  8. Jelenleg nincsen arra vonatkozóan bizonyíték, hogy lenne bármilyen eszköz vagy berendezés, amely a vízipipához kötődő dohányzást biztonságosabbá tenné.
  9. A közös vízipipa használat megnöveli a kockázatát bizonyos szájon át történő fertőzések pl. TBC, hepatitisz elterjedésének.

10.  Az ízesített dohányok miatt a fiatalok közül sokan inkább ezt választják a cigarettával szemben.

 

 

A WHO által megfogalmazott ajánlások a vízipipa szabályozásával kapcsolatosan:

 

  1. A vízipipából történő dohányzást hasonló módon kellene szabályozni, mint a cigaretta és egyéb dohánytermékek fogyasztását.
  2. Egészségügyi figyelmeztetéseket kellene megfogalmazni a vízipipa használatával kapcsolatosan.
  3. Azon felhívások, kijelentések, amelyek azt mondják, hogy a vízipipa használat kevésbé ártalmas, veszélyes, nem támogathatóak.
  4. Olyan félrevezető feliratok betiltása is szükséges, mint pl. „0 g kátrányt tartalmaz”.
  5. Az átfogó szemléletben zajló, dohányzással kapcsolatos prevenciónak magába kell foglalnia a vízipipával történő dohányzást is.
  6. A nyilvános helyeken történő cigarettázással kapcsolatos szabályokkal párhuzamosan a vízipipából történő dohányzást is szabályozni kell.
  7. Szükség van edukatív tevékenységre a vízipipa veszélyeivel kapcsolatosan, különösen a gyerekek, terhes nők védelmében.

 

 

Összefoglalóan tehát megállapíthatjuk: a vízipipa használata jelentős történeti múltra tekint vissza, de az utóbbi időben érzékelhető ennek észrevehető gyakoriságú használata, elsősorban a fiatalok körében. Az elterjedtség gyakoriságára vonatkozóan semmilyen megbízható adattal nem rendelkezünk, az eddigiek során az országos reprezentatív mintán történt epidemiológiai vizsgálatok nem terjedtek ki ezen szerhasználati modalitás gyakoriságának becslésére.

Ez a szerhasználati forma is számos ártalmat hordoz, nem mondhatjuk, hogy a vízipipán keresztül történő bármilyen (legális, vagy illegális) szer fogyasztása ártalmatlan.

 

Mindebből nem következik, hogy az eszköz tilalmát kellene elrendelni, ugyanakkor értelemszerűen következik, hogy a prevenciós tevékenység során erre a szerhasználati formára is érdemes és szükséges figyelmet fordítani, pl. annak a félreértésnek az eloszlatása érdekében, hogy az érintettek ne gondolják azt, hogy vízipipával történő szerfogyasztás az ártalomcsökkentés egyik meghatározó eszköze.

 

A fenti áttekintő összefoglalás során az alábbiakban közölt irodalmi forrásokra támaszkodtunk, melyekben még további lényeges információkra bukkanhat az érdeklődő olvasó.

 

Budapest, 2009. szeptember 23.

 

 

Nemzeti Drogmegelőzési Intézet
Felhasznált irodalom:

 

Maziak, W., Eissenberg, T., Ward, K.D. (2005). Waterpipe use and dependence: implications for intervention development. Pharmacology, Biochemistry, and Behavior, 80, 173-179.

Maziak, W., Ward, K.D., Afifi Soweid R.A., Eissenberg, T. (2004). Tobacco smoking using a waterpipe: a re-emerging strain in a global epidemic. Tobacco Control13, 327-333.

Maziak, W., Ward, K.D., Eissenberg, T. (2007). Interventions for waterpipe smoking cessation. Cochrane Database of Systematic Reviews 2007, Issue 4. Art. No.: CD005549. DOI: 10.1002/14651858.CD005549.pub2.

Neergaard, J., Singh, P., Job, J., Montgomery, S. (2007). Waterpipe smoking and nicotine exposure: A review of the current evidence. Nicotine & Tobacco Research9(10), 987-994.

Ónodi G. (2009). Veszélyes? Nem veszélyes? A vízipipázásról. Budai Polgár, 19. szeptember 18. 21.o.

WHO Study Group on Tobacco Product Tegulation (TobReg) (2005). Waterpipe tobacco smoking: Health effects, research needs and recommended actions by regulations.http://www.who.int/tobacco/global_interaction/tobreg/waterpipe/en/index.htmlLetöltve: 2009. szeptember 22.

 

Szavazás

Melyik a kedvenc ízed?
Alma
Rágógumis
Guawa
Trópusi gyümölcs
Méz
Rózsa
Banán
Citrom
Mentol
Csoki
Vanília
Szőlő
Eper
Kókusz
Narancs
Egyéb
Asztali nézet